Soron következő célpontom egy régi kedvencem, a Messier 45 (Plejádok, Fiastyúk), amely talán a történelem egyik legfontosabb mélyég objektuma. A Bika csillagképben található csillaghalmaz típusa szerint egy nyílt halmaz, amelynek 7 fényesebb csillagát megfelelő légköri körülmények között szabad szemmel is meg tudjuk figyelni.
Már az ókori kultúrák életében is nagyon fontos szerepet játszott a Fiastyúk, bizonyos együttállása a Holddal jelezte a tavasz beköszöntét és a vetés kezdetét. Ezenkívül rengeteg monda és mítosz kapcsolódik hozzá, például az ókori görögök szerint a halmaz csillagai Atlasz és Pléioné lányai voltak, akiket Orion üldözése elől Zeusz galambbá változtatott, hogy megmenekülhessenek. Sajnos a mai modern világban is rengeteg tévhit kapcsolódik az objektumhoz, például sok UFO hívő szerint fénylények és egyéb marhaságok érkeznek rendszeresen onnan a bolygónkra.
A halmaz viszonylag fiatalnak számít, korát 115 millió évesnek becsülik. Tagjai összetartó mozgást végeznek, tehát a rendszer összes csillaga egy irányban, a Naprendszertől távolodva halad. Az egész nyílt halmaz mintegy 500 tagot számlál, ám ezeknek csak csekély részét láthatjuk még távcsővel is. Ha az előbb megnevezett műszerrel vizsgáljuk viszont, akkor fényszennyezéstől mentes helyen vizuálisan is megfigyelhetnünk egy kékes felhőt a csillagok körül. Ez a köd intersztelláris anyagot tartalmazó porfelhő, amely annak köszönheti a fényét, hogy a környező csillagok sugárzását visszaveri. CCD-vel készített felvételeken ez a ködösség jobban megfigyelhető.
A képem viszonylag kevés expozícióból, 5 Lum, és 3 RGB szűrűvel készített, 300 másodpernyi expozíciós idővel készült képből áll. A feladathoz a spanyolországi T16-os refraktort használtam, amiről sajnos a felvételeken látható fekete csíkot még mindig nem sikerült eltávolítanom, így ez a munkám is nevezhető inkább tesztnek.
